Az eredmények kijövetele utáni hetekről nehéz is lenne akkurátusan írni, mivel nem érzékeltem az idő múlását, az összes percet gondolataim végtelen útvesztőjében töltöttem, s minden igyekezetemmel azon voltam, hogy elhitessem magammal, minden tökéletesen rendben van, az élet megy tovább, erős…
Előző bejegyzésemben elmeséltem, milyen érzéseket kelt az emberben az, amikor húsz esztendősen közlik vele, hogy női teste ellenére XY kromoszómákkal, valamint herékkel született, és soha nem lehet gyereke. Felfoghatatlan sokk volt nekem ez akkor, bele sem tudtam gondolni milyen hosszú út vár még…
Minden ember más és más eszközzel képes kifejezni érzéseit, s kommunikálni legmélyebb gondolatait, legyen az a képzőművészet, a zene, a színjátszás, a tánc – s nem utolsó sorban az írás, melyet én is segítségül hívok. Teszem ezt annak ellenére, hogy alapvetően vizuális gondolkodásom van.…